A "Fűrészipar" oktatása


A "Fűrészipar" oktatása az 1830-as évekre nyúlik vissza, a Selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián Feistmantel Rudolf 1835-ben megjelent Erdészettan jegyzetében már ír a fa felhasználásáról is. A fa felhasználásának tanát négy részre osztja, amelyek közül az első helyen említi a haszonfaként való felhasználást. Haszonfának nevezte az összes fűrészáruféleségeket, és rangsorolta az egyes termékekhez felhasználható fafajokat. A fűrészáruk kézzel vagy géppel való gyártását is részletesen ismerteti. Itt olvashatunk talán a legrészletesebben a Fűrészmalmok szerkezetéről, működési elvéről.


Az 1872-ben létesült Erdőhasználattani Tanszéken a fűrészipar az Erdészeti Iparműtan keretében került oktatásra. A tantárgy tantervében szerepelt fatechnológia, Fűrészüzemek tervezése, vegyi feldolgozás, stb. A tanszék vezető tanára Szécsi Zsigmond volt, Ő írta az erdőhasználattan legelső tankönyvét is, e könyv először 1885-ben, másodszor 1894-ben került kiadásra, amely a későbbi tanároknak is oktatási anyag bázisául szolgált.Az Erdőhasználattani Tanszék vezetői:
1872-1895 Szécsi Zsigmond
1895-1903 Csiby Lőrinc
1903-1908 Téglás Károly
1908-1938 Krippel Móricz vezetésével megalakul a Faanyagvizsgálati Laboratórium,
1929-ben Krippel Móriczot bízzák meg a Fatechnológia Tanszék vezetésével, Krippel Móricz és Pallay Nándor olyan keménységvizsgálati módszert dolgozott ki, amely jobb a gyakorlatban alkalmazott és szabványosított módszereknél.

 

1931-1934-ig Török Béla kap megbízást a Fatechnológia Tanszék vezetésére, aki "Fűrésztelepek tervezése" címen kiadott könyvével faipari szakirodalmunk egyik legelső és legjelentősebb művét alkotta meg. Mai oktatásunk szempontjából is figyelemre méltó a könyv szerkezete, mivel a gyakorlat igényei szerint integráltan oktatta a technológiát, a gépészetet, az építést, a víz-, gőzenergia ellátást stb., vagyis a teljes keresztmetszetű tervezést. Tragikus halálával visszakerült a Tanszék az Erdőhasználattani Tanszék hatáskörébe.

1934-1949-ig a tantárgy oktatói: Krippel Móricz, Dr. vitéz Bokor Rezső, Lámfalussy Sándor.

 

1949-ben Pallay Nándort nevezik ki a Fatechnológia Tanszék vezetői helyére, aki 1957-ig vezette a tanszéket, szívügyének tekintette a faipari mérnökképzés soproni megszervezését: 1953-ban olyan javaslatot készített a Könnyűipari Minisztérium felé, mely szerint a képzés beindításához a Faipari Géptani Tanszék létrehozását, a Fatechnológiai, a Kémia és a Fizika Tanszékek bővítését tartotta célszerűnek. Betegsége miatt azonban nem folytathatta értékes munkáját.

1957-1959-ig Lámfalussy Sándor veszi át a tanszék vezetését, Ő tervezte és építette a lenti fűrész és vasútüzem komplexumot, és tanította a "Fűrészüzemtant", a tantárgy keretében tanította az ipari választékok gépi úton való feldolgozását.




1959-1984-ig Dr. Kovács Illés lett a Fatechnológia Tanszék vezetője, részben az Ő irányításával hajtották végre a magyar fűrészipar rekonstrukcióját, aminek következtében 50 fűrészüzemet korszerűsítettek állami támogatással. A "Fűrészipari technológia" tantárgy előadója és az egyetemi jegyzet egyik szerzője. Nyugdíjba vonulása után
1984-1988-ig Dr. Hargitai László vezeti a tanszéket, 1988-ban a Fatechnológia Tanszék kettéválik és megalakul az önálló Faanyagismerettani és Fűrészipari Tanszék.

1988-2003-ig Dr. Hargitai Lászlót nevezték ki az önálló Fűrészipari Tanszék vezetőjének, aki több mint 20 éves szakmai vezetői gyakorlat után került a katedrára, és hozzálátott a tananyag korszerűsítéséhez a gyakorlat igényeinek megfelelően. Bevezette a posztgraduális képzést fűrészüzem vezetők és helyettesek részére továbbképző tanfolyamok formájában. Megírta a "Fűrészáru" szakkönyvet, és társszerzője volt a "Fűrészipari technológia" valamint "Fafeldolgozástan" egyetemi jegyzeteknek. Vezetése alatt jó együttműködést alakított ki az elméleti és gyakorlati szakemberek között.

2003-tól a tárgy oktatója Dr. Gerencsér Kinga lett, aki 5 éves fûrészüzemi gyakorlat és 20 éves oktatói valamint kutatói munka után vette át a fûrészipari technológia tárgy oktatását. Tovább fejlesztette az oktatási tananyagot új témakörökkel bővítette (lézeres, vízsugaras, forró drótos vágás, informatika a fűrésziparban stb.) és 3 kötetes jegyzet írt: „Rönktér”, „Fûrészcsarnok”, „Készárutér” címmel, amely elektronikus formában is letölthetõ az internetrõl elõadásaival együtt.